| Call of Duty. Egy név, mely 2003-ban berobbant a számítógépes köztudatba. Sokak szerint az addigi legeslegjobb Második Világháborús játékot sikerült létrehozniuk az Infinity Wardos srácoknak. Nem titkoltan a Medal of Honor: Allied Assault-ot kívánták megfosztani a trónjától, ami sikerült is nekik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2003 év végén beszedett Év Játéka díj! Aztán 2005 novemberében elkészült a folytatás, ami szintén év játéka díjat nyert. Hogy jogos-e? Nem kívánok vitába szállni az olvasókkal, inkább neki kezdek kitárgyalni a folytatást. :)
Az első részt nagyon sokszor végigjátszottam szinte minden szinten, mert iszonyat hangulata volt. Ezt vártam most a második résztől is. És hogy megkaptam? Igen, sikerült megint egy nagyszerű világháborús hangulatot teremteni a készítőknek a játékosok monitorára. A legfontosabb talán a hangulat, hiszen mit ér egy világháborús FPS hangulat és beleélés nélkül? Semmit! Itt ilyen veszély szerencsére nem fenyeget! :) A beleélés, a pörgés, a tömény akció mind folyamatosan pumpálja az adrenalint a játékosokban. A háborús feelinget csupán a feltűnően sok scriptelt jelenet lombozza le valamelyest, de szerencsére ez nem megy a játékélmény rovására.
A hangulathoz hozzájárulnak a program alatt olykor felhangzó gyönyörű dallamok, melyet nagy odaadással alkottak meg a zeneszerzők. Aztán a játék közben hallható zörejek, mint például a fegyverek ropogása, tankok morajlása, katonák üvöltése, robbanások, mind a harcba való beleélést segítik elő, szinte tökéletesen. Nem is kívánok többet a hangokról regélni, hiszen aki játszik, illetve játszott a játékkal, tudja, miről beszélek.
Térjünk is rá a szemünk látta külsőségekre, tehát a grafikára. A fejlesztők a CoD grafikus motorját turbózták fel, de azt olyan szinten, hogy a végeredmény szinte elképesztő max grafikai beállítások mellett! 9600XT videokártyámmal ezt a látványorgiát csupán 2 percig szemlélhettem (iszonyat beszaggatott), de az is elég volt ahhoz, hogy megbizonyosodjam... ütősre sikeredett. Bár azért nem bugmentesen. Elég sokszor előfordul, hogy halott katonák tetemeit látom a földbe süllyedve, mintha már leföldelték volna magukat. Nem tagadom, az én gépemen még medium grafikai beállítások mellett is beszaggatott olykor (például a sivatagban, mikor repülőket, tankokat, katonákat, és épületeket egyszerre kell megjeleníteni a VGA-nak). Jó, a grafika tényleg elképesztő egy ilyen játékhoz, de azt azért nehezen képzelem el, hogy beszaggasson mediumon egy középkategóriás (alulról) gépen. Szerintem optimalizálhatták volna még egy kicsit, hogy ne legyen ennyire irreális a gépigénye! Ugyanis aki max grafika mellett szeretné átélni a háború adta borzalmakat, annak nem árt beszerezni egy ütős VGA-t (X800 Pro, 256MB), 1GB Ramot, meg egy jó procit.
A mesterséges intelligencia kielégítően funkcionál a játékban, bár azért olykor előfordulnak útkeresési problémák a csapattársainknál, és az ellenfél katonáinál. Mellesleg a náci hadsereg gyalogos erői olykor igen idétlenül és lassan találnak maguknak fedezéket, és egymást sem támogatják igazán, csak fejvesztve lövöldöznek össze vissza, de azért a harc még így is élvezhető, csak nem ártott volna még csiszolni az MI-n! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
